Magyarország - Gazdasági és piackutatás; közvéleménykutatás és statisztika - Keretmegállapodás általános kutatási feladatokra

Keretmegállapodás általános piac- és közvéleménykutatási feladatok ellátására a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére a II.2.4) pontban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint. A keretmegállapodás keretösszege 450 000 000 + ÁFA. A média fontos eszköz lehet a tudatosság növelésében, a megbélyegzés és a félretájékoztatás leküzdésében. A fogyatékossággal kapcsolatos kérdések, valamint a fogyatékossággal élő személyek és helyzetük sokféleségének tudatosításával és megértésével a média aktívan hozzájárulhat a fogyatékossággal élő személyek hatékony és sikeres integrációjához a társadalmi élet minden területén. A kutatás azt vizsgálja, hogy a fogyatékossággal élő személyek (látássérültek, hallássérültek és mozgássérültek) milyen arányban és milyen módon vannak reprezentálva a magyar médiában, illetve a különböző média- és műsortípusokban kimutatható-e eltérés a reprezentáció minősége tekintetében.; Célszerűnek látszik megvizsgálni, milyen képet sugallnak az idősekről a magyar televíziós reklámok és/vagy minisorozatok. Célcsoportnak tekintik-e őket? Az öregkort tiszteletre méltó, értékes időszaknak mutatják-e, amelynek során a megmaradt munkaképességre vagy a tapasztalok átadására kerül a hangsúly? Avagy az időseket a társadalom „felesleges embereiként” kezelik, akik csak akadályai a fejlődésnek vagy a mindennapi életnek? Azt is szeretnénk megvizsgálni, hogy a média milyen képet mutat az idősek családban betöltött szerepéről.; A vizsgálat fókuszában az áll, hogy milyen tartalmakat fogyasztanak és kiket, milyen influenszereket követnek a közösségi médiában a határon túl élő magyar fiatalok, de kiterjed a véleménybuborékok érzékelésének különbségeire (ha vannak) határainkon innen és túl, illetve mennyire befolyásolja a tartalmat a nyelv mellett az ország/közösség, amelyben élnek? Kutatási kérdések: Milyen közösségi média platformokon (pl. Instagram, TikTok, Facebook), videomegosztókon (pl. YouTube) és streaming szolgáltatói felületen. valamint milyen tartalomtípusokat (pl. politikai, életmódbeli, kulturális) fogyasztanak aktívan a határon túli magyar fiatalok az anyaországiakhoz képest? Mely influenszereket (pl. anyaországi celeb, határon túli magyar, helyi kisebbségi vagy többségi nemzeti) követik leggyakrabban és milyen arányban, és milyen mértékben befolyásolja ezt a nyelv mellett a lakóhelyi közösség (pl. romániai, szlovákiai, ill. szerbiai kontextus)? Érzékelik-e erősebben a véleménybuborékokat a határon túli fiatalok, és milyen különbségek mutatkoznak az anyaországival szemben (pl. asszimilációs nyomás vs. nemzeti identitás erősítése)? Mennyire határozza meg a tartalomfogyasztást a lakóhelyi ország kulturális/közösségi környezete a nyelvi preferenciákon túl (pl. helyi hírek vs. magyar nemzeti narratívák)?; A kutatás célja annak empirikus vizsgálata, hogy a magyar televíziós esti hírműsorokban megjelenő hírek mekkora hányada épül közösségi média posztokra mint elsődleges vagy meghatározó információforrásokra. A vizsgálat a közösségi média hírforrásként betöltött szerepére fókuszál, különös tekintettel arra, hogy milyen arányban, milyen tematikus területeken és milyen szerkesztési funkcióban jelennek meg a platformokról származó tartalmak a televíziós híradókban. A kutatás módszertanát desk research és szisztematikus műsorelemzés alkotja. Az elemzés tárgyát a legfontosabb országos televíziós csatornák esti hírműsorai képezik, így az M1 (Duna), az RTL, a TV2, az ATV és a Hír TV híradói. A vizsgálat egy meghatározott időszak hírműsorainak tartalomelemzésén alapul, amelynek során a híregységek kódolásra kerülnek aszerint, hogy kimutatható e bennük közösségi média alapú forrás, és ha igen, az milyen szerepet tölt be a hír narratívájában. Az eredmények számszerűen bemutathatják a közösségi média és a televíziós hírkészítés közötti egyre szorosabb kapcsolódást, valamint hozzájárulhatnak a hagyományos média hírforrás szerkezetének átalakulásáról szóló kutatásokhoz. Első körben az NMHH kijelöli a műsorokat és feltölti egy szerverre, amit hozzáférhetővé tesz a nyertes kutatócég számára. Csatornák M1 (Duna), RTL, TV2, ATV és Hír TV Tartalomtípus: esti híradók (18:00 és 23:30 között) Vizsgálandó időszak: 30 nap, 2026. május 1-31. A kiválasztott időszakban sugárzott televíziós műsorrendet a megrendelő bocsátja a Vállalkozó rendelkezésére a szerződés aláírásával egy időben. A kutatási feladat: - egy műsorkutatás, amelynek során az azonosított hírműsorok tartalmi elemzésével kódolásra kerülnek a híregységek, és megvizsgálandó, hogy kimutatható-e bennük közösségi média alapú forrás, és ha igen, az milyen szerepelt tölt be a hír narratívájában, illetve milyen arányban találhatók meg a következő tartalmi kategóriák az egyes hírblokkokban: 1. Említés 2. Idézés 3. Kép bemutatása, videó (vagy részletének) lejátszása Az előírt módszertan 1 db műsorkutatás (a legfontosabb országos televíziós csatornák esti hírműsorai képezik, így az M1 (Duna), az RTL, a TV2, az ATV és a Hír TV híradói) Eredménytermékek • rövid tanulmány .word és .pdf formátumban (10-15 oldal); • prezentáció ppt formátumban (minimum 40-50 dia); • prezentációk megtartása egy, a Megbízó által megjelölt szakmai rendezvényen (60-90 perc); Vonatkozó ajánlati tételek 378. Műsorkutatás 1 db 387. prezentáció ppt formátumban (minimum 40-50 dia); 1 db 388. prezentáció megtartása 60-90 perc; 1 db 389. rövid tanulmány .word és .pdf formátumban (10-15 oldal); 1 db; Szaporodni látszik azoknak a szakmai híreknek a száma, amelyek arról számolnak be, megfigyeléseket vagy külföldi kutatásokat idézve, hogy a fiatalok egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a mesterséges intelligencia szolgáltatásokra, és ez különösen azokban a viszonylatokban érdekes, amikor a valódi interperszonális kapcsolatot próbálják helyettesíteni ezzel. Kutatásunk a különböző korosztályok MI-használatát méri fel ezeken a területeken, miközben vizsgálja a pszichés (pl. stressz, magány, önértékelés) és kognitív (pl. memória, figyelem, kreativitás) hatásokat pozitív/negatív dimenzióban. Fő kutatási kérdések: Milyen mértékben és milyen felhasználási területeken (asszisztens, barát/társ, terapeuta) alkalmazzák az MI-t a különböző korosztályok, és ez miként hat pozitívan vagy negatívan pszichés jóllétükre (pl. érzelmi támogatás vs. függőség)? Hogyan befolyásolja az MI használata a kognitív funkciókat (pl. problémamegoldás javulása vs. gondolkodási lustaság) a vizsgált területeken korosztályonként? Vizsgálandó funkciók: 1. Asszisztens (kommunikáció, kognitív, kreatív feladatok) - Mely korosztályok használják leggyakrabban az MI-t kommunikációra (pl. e-mailek, üzenetek), kognitív feladatokra (pl. elemzés, tervezés, döntéshozatal) vagy kreatív feladatokra (pl. ötletgenerálás), és ez hogyan javítja/csökkenti stresszszintjüket, illetve hogyan hat a produktivitásra és az önértékelésre (pozitív: hatékonyság; negatív: kompetenciaérzet csökkenése)? - Milyen pszichés (pl. időhatékonyság miatti megkönnyebbülés vs. túlterheltség) és kognitív (pl. gyorsabb feldolgozás vs. memória gyengülése) hatásokat tulajdonítanak ezeknek a felhasználásoknak? 2. Barát/társ - Milyen mértékben tekintik az MI-t társnak beszélgetésre vagy társaságot pótló eszközként a korosztályok, és ez hogyan enyhíti/növeli a magányt vagy érzelmi kötődést? - Hogyan értékelik a hosszú távú pszichés hatásokat (pl. érzelmi támogatás vs. szociális izoláció) és kognitív hatásokat (pl. empátiafejlesztés vs. emberi interakciók hanyatlása)? 3. Terapeuta - Kérnek-e érzelmi, mentális egészségügyi tanácsot az MI-től (pl. szorongáskezelés), és ez miként befolyásolja pozitívan (pl. gyors elérhetőség) vagy negatívan (pl. hamis biztonságérzet) pszichés állapotukat? - Milyen kognitív hatások (pl. önreflexió erősödése vs. kritikus gondolkodás gyengülése) figyelhetők meg terápiás felhasználás esetén korosztályonként? Kvantitatív és kvalitatív kutatás (fókuszcsoportok) A kutatás két részből áll: - egy kvantitatív kutatásból, amelynek célja annak megismerése, hogy a 16-45 éves magyar népesség milyen arányban és mire használja az MI-t a meghatározott funkciók közül, illetve ez milyen hatással van a pszichés jóllétükre és a kognitív funkcióikra. - egy kvalitatív fókuszcsoportos kutatásból, amely felméri a 16-25 évesek használati szokásait, attitűdjeit és mélyebb motivációit a 4 különböző funkció használata kapcsán. Az előírt módszertan 1. Kvalitatív kutatási fázis / fókuszcsoportok A 16-25 éves korosztályba tartozó résztvevők véleményének, attitűdjeinek feltárására kvalitatív módszertan alkalmazása szükséges. • módszertan: online fókuszcsoportok (6 db, egyenként 8 fő + moderátor részvételével) • időtartam: 90 perc a résztvevők az alábbi bontások szerint legyenek képviselve a 6 csoportban: • 16-18 évesek 18-21 évesek/ felsőoktatásban hallgató/ nem hallgató 22-25 évesek/ diplomás vagy felsőoktatásban hallgató/ se nem diplomás, se nem hallgató 2. Kvantitatív kutatási fázis A 16-45 éves korosztályban szükséges egy komplett kérdőíves kvantitatív kutatás lefolytatása, mely feltérképezi a 16-45 évesek használati szokásait, véleményét és attitűdjeit. • módszertan: CAWI N=1500 fő • célcsoport: a 16-45 éves magyarországi lakosság Kvóta szempontok: o nem o kor (3 kategória) o iskolai végzettség (3 kategória) csak a szülőknél o település típusa (4 kategória) • mintavétel: kvótaelőírások és utólagos súlyozás a KSH legfrissebb vonatkozó sarokszámai (2022-es Népszámlálás) • kérdőív hossza: legfeljebb 30 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a mintavétel és a minta kialakítása (ideértve a vonatkozó KSH adatok beszerzését és felhasználását), • a kérdőív kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • a terepmunka előkészítése, lebonyolítása és ellenőrzése, • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatbázis súlyozása, • az adatok chartolása és elemzése Eredménytermékek • mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc forrnátumban; • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formátumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • kvalitatív szűrőkérdőív (minimum l-5 oldal) .doc formátumban; • vezérfonal (Guide Line) fókuszcsoporthoz, mélyinterjúhoz egyéb kvalitatív technikához (minimum 1-5 oldal) .doc formátumban; • részletes tanulmány .word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • prezentáció ppt formátumban (minimum 40-50 dia); • prezentáció megtartása egy, a Megbízó által megjelölt szakmai rendezvényen (60-90 perc); • táblakötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva. • grafikonkötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva.; A kutatás fókuszában a következő kérdések állnak: Milyen típusú filmeket választanak a különféle platformokon (tv, videomegosztók, streaming platformok) és miért? Milyen mértékben befolyásolják a tartalomszolgáltatók által megjelenített ajánlások a nézők műfajpreferenciáit a filmek és szórakoztató videós tartalmak esetében? Milyen mintázatok figyelhetők meg a nézői viselkedésben az ajánlások rendszeres használatával kapcsolatban? Hogyan változik a nézők választási viselkedése ajánlások hatására különböző korcsoportokban és demográfiai csoportokban? Mennyire tartják megbízhatónak és hitelesnek a nézők a tartalomszolgáltatók által generált ajánlásokat, és ez hogyan befolyásolja a választási döntéseiket? Milyen szerepet játszik az algoritmikus személyre szabás az ajánlások hatékonyságában a film- és videós tartalmak választásának során? Hogyan különbözik az ajánlások befolyása a hagyományos lineáris média és az online streaming platformok esetében? Milyen hatással van a vizuális tartalmak fogyasztására az ajánlások megjelenítési formája (pl. listák, „következő videó”, személyre szabott javaslatok)? Vizsgálandó platformok: televízió, videomegosztók, streaming platformok Az előírt módszertan 1. Kvalitatív kutatási fázis / fókuszcsoportok A 18+ éves lakosság körében kvalitatív módszertan alkalmazása is szükséges, amely felméri a használat részletkérdéseit és mélyebb motivációit. • módszertan: online fókuszcsoportok (8 db, egyenként 8 fő + moderátor részvételével) • időtartam: 90 perc a résztvevők az alábbi bontások szerint legyenek képviselve a 8 csoportban az egyes célcsoportok penetrációjának és relevanciájának megfelelően: • 18-39 évesek / diplomás vagy hallgató / nem diplomás és nem hallgató /1 streamingszolgáltatást v. több streamingszolgáltatást használ • 40-75 évesek/diplomás-nem diplomás/1 streamingszolgáltatást v. több streamingszolgáltatást használ 2. Kvantitatív kutatási fázis A magyar 18+ lakosság körében szükséges egy komplett kérdőíves kvantitatív kutatás lefolytatása a használati szokások, vélemények és attitűdök feltárására. • módszertan: CAWI N=1500 fő • célcsoport: országos reprezentatív a 18+ éves magyarországi lakosságra nézve • reprezentativitási szempontok: o nem o kor (3 kategória) o iskolai végzettség (3 kategória) o település típusa (4 kategória) • mintavétel: kvótaelőírások és utólagos súlyozás a KSH legfrissebb vonatkozó sarokszámai (2022-es Népszámlálás) alapján a reprezentativitási szempontok szerint • kérdőív hossza: legfeljebb 30 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a mintavétel és a minta kialakítása (ideértve a vonatkozó KSH adatok beszerzését és felhasználását), • a kérdőív kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • a terepmunka előkészítése, lebonyolítása és ellenőrzése, • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatbázis súlyozása, • az adatok chartolása és elemzése Eredménytermékek • mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc forrnátumban; • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formátumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • kvalitatív szűrőkérdőív (minimum l-5 oldal) .doc formátumban; • vezérfonal (Guide Line) fókuszcsoporthoz, mélyinterjúhoz egyéb kvalitatív technikához (minimum 1-5 oldal) .doc formátumban; • részletes tanulmány .word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • prezentáció ppt formátumban (minimum 40-50 dia); • prezentáció megtartása egy, a Megbízó által megjelölt szakmai rendezvényen (60-90 perc); • táblakötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva. • grafikonkötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva.; A kutatás célja összehasonlítani a közösségi média és képernyőfüggőség ártalmainak mértékét különböző szabadidős aktivitásokat folytató 10-18 éves fiatalok körében, valamint feltárni, hogy az aktivitások (cserkészet, aktív sport, zeneiskola) mennyiben járulnak hozzá a digitális ártalmak csökkenéséhez. Kvantitatív kutatási fázis Ssz. Ellátandó feladat Mennyiség Mennyiségi egység 85. CAWI, 500 fős lakossági kvantitatív, nem reprezentatív survey 2 db kutatás lebonyolítása (normál időterv) 30 perces 349. Kvantitatív kutatás mintavétele 2 db 351. Kvantitatív kérdőív megszerkesztése 30 perces kvantitatív kutatáshoz 2 db kapcsolódóan 355. Kvantitatív kérdőív programozása 30 perces kvantitatív kutatáshoz kapcsolódóan 2 db 359. Lekérdezett kvantitatív kérdőívek utólagos kódolása 2x3x1000= 6000 db (kérdőv db * nyílt kérdések száma a kérdőíven) 360. Kvantitatív adatbázis tisztítása, súlyozása 2 db 383. válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formátumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; 2 db 387. prezentáció ppt formátumban (minimum 40-50 dia); 1 db 388. prezentáció megtartása 60-90 perc; 1 db 390. részletes tanulmány .word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); 2 db 391. táblakötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva; 2 db 392. grafikonkötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva; 2 db 393. nyílt kérdések kódolási sémája és alapmegoszlások .word, .pdf formátumban; 2x3=6 db 397. kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; 30 perces kvantitatív kutatáshoz kapcsolódó 2 db 402. mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban; 2 db Kvalitatív kutatási fázis 211. Fókuszcsoportos 2 csoportos kutatás lebonyolítása (online) Fókuszcsoportos, 60 perces, 8 fős 2 csoportos kutatás lebonyolítása, Lefedettség: 10% alatt 8 db 362. Kvalitatív szűrőkérdőív megszerkesztése 4 db 363. Kvalitatív vezérfonal elkészítése 4 db 367. Kvalitatív kutatási zárótanulmány elkészítése 1 db 369. Személyes prezentáció elkészítése, bemutatása kvalitatív kutatás alapján 1 db 400. kvalitatív szűrőkérdőív (minimum1-5 oldal) .doc formátumban; 4 db